Menü Bezárás

Mozogj a szabadban!

Futás után
Egy sziget-kör után…

Szerinted mire vagy képes?

Szóval Kati barátnőm nem fut. Egyáltalán. Hanem táncol. Abban a női közösségben, aminek a mozgás-tanára és edzője vagyok. Ő az egyik legjobb barátnőm és egyébként iparművész. Jógázni is jár, ezer dolgot csinál, de az biztos, hogy nem fut.
Vagyis tegnapig nem futott. Mert megkértem/rávettem/kikönyörögtem, hogy jöjjön ki a Margitszigetre velem, had tartsak neki egy szabadtéri edzést.

Mindig számíthatok rá, ahogy most is, szóval belevágtunk. Vasárnap délelőtt és hideg volt, de sütött a nap. Sokan mozogtak a szabadban, ezen a meseszép helyen bármi megtörténhet, gondoltam, még az is, hogy most nem a tánc lesz az, ami örömet, izzadságot és boldog elégedettséget ad nekünk.

Először is örültünk, hogy kint vagyunk a szabadban, együtt vagyunk, (újra és újra rájövök arra, mennyire HIÁNYOZTOK) aztán egy kis bemelegítéssel folytattuk. Utána jött az egy perc futás, egy perc tempós séta kombó, közben egy kis erősítés és nálam bekapcsolt az edző. Láttam Katin és éreztem magamon is azt a csodálatos átváltozást, amit a mozgás ad minden embernek. Ahogy bemelegszünk és minden porcikánk örül annak, hogy mozoghat. Kipiruló arc, izzadság, szapora lélegzet – igen, a mozgás sokban hasonlít a szerelmeskedéshez:)
Megemelkedik a pulzusod, tiszta, oxigéndús vér kezd el zubogni az ereidben, az erek kitágulnak, a szíved felveszi az erőteljesebb pumpáláshoz szükséges tempót, aktívvá válsz – szóval olyan biológiai folyamatok indulnak el benned, amelyek tisztítanak, erősítenek, örömmel töltenek el és egyszerűen természetes létállapotodba kerülsz. Mert az öröm és a mozgás természetes adottságaink.

Az örömmel végzett – intimitás, kapcsolódás, tánc, mozgás, munka, együtt levés barátokkal, főzés, kertészkedés, takarítás (kinek mi) – beindítják a saját önjutalmazó rendszerünket. Még akkor is, ha nem megy könnyedén, sőt akkor is, amikor nehezedre esik. Ki mondta, hogy mindig minden happy?

Nincs olyan, hogy mindig baromi jó. Sőt, van amikor kínlódás és csak az a jó benne, hogy megcsináltuk és vége van. Edzésben is, életben is előfordul.
A bölcsek azt mondják, kegyelmi állapot minden krízis, legyen az apró, vagy hatalmas válság.

Ahogy emeled a tétet (szeretnél jobbat és többet magadból, edzésből, kapcsolódásból, családból, indivídumból, örömből, munkából, hivatásból, sikerből – szóval az élettől) át kell menni fizikai, lelki, mentális holtpontokon. Nem megy másképp.

A testmozgásra vetítve fizikailag a holtpontokon való átjutás úgy működik, hogy elérkezel egy állapotba, ahol a tested vészjelzéseket küld, mert az addigi erőforrásaid nem elegendőek a továbbjutáshoz. Ezzel egy időben a bölcs fizikumod nem fektet több energiát olyan megoldásokra, ami már nem működik. Helyette átszervezi az energia utánpótlását, másik beszállítót aktivizál, aki/ami másik raktárból és másképp feldolgozva biztosítja az energiát a folytatáshoz. Az üzenetét , hogy gond van a teljesítőképességeddel, pontosabban éppen nem tud megfelelő energiát adni neked, hogy továbbmenj, (egészséges teljesítményfokozásról, nem pedig a túlzásba vitt, egészségtelen formájáról beszélek) félre értheted. Nem fogsz belepukkanni, nyugi, csak hagyd magad abban a légszomjas, “jajnembíromtovább” érzésben. És megtörténik a csoda: a tested megoldotta az “átszervezést” és te annyit veszel észre, hogy egyszer csak jobb lett, sőt, nagyon jó. Átestél egy fizikai holtponton.

Lelki holtpontoknál szimbolikusan nagyon hasonló a helyzet. Amikor a fejlődés a küszöbön áll sőt, dörömböl az ajtón, nos, az az átmeneti idő nagyon nehéz. Úgy hívja a lélektan, hogy krízis. Ez az az állapot, amikor még nem alakultál át és lázasan akarod újra és újra azokat az energiákat használni, amelyek már csak fogva tartanak, táplálni nem tudnak. Képtelen vagy “boldogulni”, mert a régi megoldások már nem működnek, az újakat pedig még ki kell találnod és aztán meg kell tanulnod használni azokat. A tünetek nagyon hasonlóak a fizikai mélypontokhoz: úgy érzed nem bírod tovább, belepusztulsz, a régi üzemanyagod nem működik és idő kell, mire megleled és munkába tudod állítani az új hajtóanyagodat. A továbbjutáshoz az egész világlátásodat kell felülírnod és van olyan, hogy a megélésed az, hogy a semmibe zuhansz. Ilyenkor megadatik, hogy befelé indulj, hogy önmagad legismeretlenebb, legfélelmetesebb, üres és kietlen tájaira juss. Amikor a senki földjén önmagadban bolyongsz, az a lelki holtpont. Tudd, hogy VAN GONDVISELÉS. Bármilyen nehéz is, tudd, hogy NEM VAGY EGYEDÜL. S az első jel, hogy éppen túljutsz a holtponton, hogy már tudsz hinni és bízni. Lehet, hogy még csak nagyon kicsit, de már belülről táplálod magad. Én ezt úgy hívom, hogy ODA TUDSZ BÚJNI ISTENHEZ.
AZ ÉLET AJÁNDÉKA, hogy, KÉPES VAGY. Erre is és még nagyon sok mindenre…

Válság idején igazi kapaszkodó és lehetőség lehet a mozgás. A rendszeresen végzett fizikai aktivitás képes a legmélyebb állapotokban a túlélő üzemmód bekapcsolására – a test átmozgatásával, az izzadsággal és fáradsággal járó mozgás egyszerűen emlékeztet, arra, hogy élsz és millió tapasztalást ad arról, hogy képes vagy túlélni azt, amiben vagy, tanít egyre erősebben AKARNI AZ ÉLETET.
HOSSZÚ TÁVON A MOZGÁS IGAZOLTAN ÉS BIZONYÍTOTTAN GYÓGYÍTÓ.

Egyetlen titka van annak, hogy átjutsz-e a holtpontokon. Az, hogy belemész-e az ismeretlenbe. Hajlandó vagy-e új képességeket tanulni, esni és kelni, mint amikor járni tanultál. Félre tudod-e állítani az eddig biztosnak hitt “tudásodat” bármit is jelentsen ez neked. Mersz-e meglépni olyan dolgokat, amelyek nem nyalogatják az egódat, sőt, soha nem gondoltad volna magadról, hogy ezt meg kell tenned. Teszel-e másként, mint ahogy eddig annyiszor: nem menekülsz tovább. Nem cseréled le a párod, a munkád, a barátaid, az otthonod, hanem szembenézel a legfájóbb hiányaiddal.

És egy nap eljön a KÍVÁNCSISÁGOD, belülről is megérzed, hogy valamit tartogat neked az élet. Eljön a nap, amikor MEG TUDOD KÉRDEZNI ISTENTŐL, HOGY HOVA VISZ ÉS EL TUDOD MONDANI NEKI, HOGY TE MIT AKARSZ AZ ÉLETTŐL.

Egy szigetkör 5,5 km, amit mi Katival nagyjából 40 perc alatt tettünk meg. Volt benne erősítés és még sok minden más. Az én tündér barátnőm végigcsinált egy szabadtéri edzést január 24-én. Hidegben. Télen. Kint a szabad levegőn. Az utolsó 2 km-t egyben futottuk le, ami igen jó teljesítmény Katitól, lévén, hogy sosem futott és esze ágában sem volt elkezdeni futni:) Izzadt volt, kipirult és boldog. Hogy te mire nem veszel rá engem, lihegte. Ez annyira, de annyira jó volt, mondta.
Asszem túljutottunk egy holtponton. És nagyon jól éreztük magunkat.

Ameddig zárva van a Folyondár, addig online tartok táncórákat, további info:
https://eoryeniko.hu/online-edzesek/

És lesz heti egy szabadtéri Margit-szigeti edzés is, ezen a héten 2021. jan. 22; péntek du 17:00 óra. Kipróbáljuk, hátha többen is vagytok, akik szeretnétek kint a szabadban is mozogni:)
Ha részt vennél akár az online táncórán, akár a Margit-szigeti szabadtéri edzésen írj nekem e-mailt a nia.enikove@gmail.com címre.

Várlak szeretettel:
Eőry Enikő


Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük